Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 842 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 841-842
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Hirlap

1990. március 21.

A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésért. /Romániai Magyar Szó, márc. 23./ Király Károly visszautasította ezt a megállapítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ A román kormány nyilatkozata szerint magyar állampolgárok tömegesen érkeztek Romániába, kitűzték a középületekre a magyar felségjeleket, magyar nyelvű feliratokkal helyettesítették a román helységnév- és cégtáblákat, uszító jelszavakkal, dalokkal sértették a románok nemzeti érzületét. A kormánynyilatkozat szerint Szatmárnémetiben 4000 magyar állampolgár segédkezett a magyar lobogó kitűzésében és részt vett Balcescu szobrának meggyalázásában. Hasonló akciók történtek Marosvásárhelyen és más városokban. A nacionalista, soviniszta uszítások a következő napokban még nagyobb mértéket öltöttek. A dokumentum szerint a román kormány intézkedni pórbált, erőfeszítéseit azonban meghiúsították Magyarország hivatalos személyiségei, például Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a sajtó útján szólította fel az erdélyi magyarságot az akció fokozására, azzal érvelve, hogy Erdély ősi magyar föld. Valójában Szűrös Mátyás a Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatának pontos szövege: "Erdély legalább annyira ősi magyar föld, mint amennyire ősi román föld." A román kormánynyilatkozat keményen elítélte azt, hogy a "magyar hatóságok meghamisítják a tényeket", ugyanakkor a magyar kormányt mérsékletre intette. /A román kormány nyilatkozata szerint Magyarország a felelős. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 22./

1990. június 29.

Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./

1990. június 29.

Kincses Előd máj. 26-án Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét közölte a lap. A levélre azóta sem kapott választ. A levélben arra kérte Iliescut, hogy vizsgáltassa ki azt a helyzetet, amelybe a Vatra Romaneasca által szított ellenségesség miatt került. Kincses Előd kérte az ügyében nyomozók leváltását és az ügy áthelyezését. Az RMDSZ Maros megyei szervezete, Sütő András elnökön keresztül több mint hat hete hasonló kérést tett, amelyet 60 melléklettel támasztott alá, de kérésüknek nem fogadta el a főügyész. A marosvásárhelyi eseménykért felelős Gambra Gheorge ezredest nem vonták felelősségre. /Kincses Előd: Levél Ion Iliescu elnökhöz. = Magyar Hírlap, jún. 29./

1990. július 20.

A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./

1990. augusztus 21.

A kormány kinevezte a prefektusokat, feszültséget szítva mind magyar, mind román oldalról. A háromszéki tiltakozó nyilatkozatokat újabbak követték Maros, Hargita, Szamár, Bihar, Kolozs és Temes megyéből. A kinevezések semmibe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét, emellett súlyosan kompromittált emberek lettek prefektusok. Kolozs megye újdonsült prefektusa, Grigore Zanc például nyolc nappal a forradalom kitörése előtt magasztaló cikket írt Ceausescuról. Augusztus közepén Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetés zajlott. A tüntetők a Vatra Romaneascára jellemző magyarellenes jelszavakat skandáltak. /Dormándi K. János csíkszeredai tudósító: Folyamatos a romániai elégedetlenség. = Magyar Hírlap, aug. 21./

1990. augusztus 24.

Zolcsák István válaszolt Tamás Gáspár Miklós Demokratikus illemszabályok /Magyar Hírlap, aug. 10./ című cikkére. Zolcsák kifejtette, hogy T. G. M. cikke tele van otromba ferdítésekkel és ízléstelen gúnyolódással. Végig szapulta az MDF-et, a kisgazdákat /ezek, mint írta, csendőrökkel és csendőrpofonokkal akarják visszahozni a horthysta időket/, a Magyar Nemzetet, Csurka Istvánt és ezerszer Raffay Ernőt. Zolcsák rosszindulatú megjegyzésnek tartotta, hogy Raffay Trianon titkai című könyvét az aluljárókban árusítják. T. G. M. Zolcsákot zavaros fejű jobboldali agitátornak nevezte, hozzátéve, hogy a hat parlamenti párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös erőfeszítései elérték, hogy "szélsőséges csoportocskák által Trianon évfordulójára tervezett tüntetés és a temesvári menet kudarcba fulladt." Zolcsák szerint T. G. M. itt elhallgatta a saját, a román kormány, a Securitate és a félreirányított lapok erőfeszítéseit megemlíteni. Zolcsák az őt ért sértéseként zavaros fejű antiszemita provokatőrnek nevezte T. G. M-et. Zolcsák szerint a világon minden becsületes ember revizionista és irredenta. /Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség elnöke: "Tamás Gáspár Miklós antiszemita provokatőr". = Magyar Hírlap, aug. 24./ Ugyanebben a számban válaszolt T. G. M. Fölöttébb sajnálatos, fejtette ki, hogy a válaszadási kötelezettség miatt országos napilapnak nyílt irredenta szöveget kell közreadnia. Zolcsák a legnemesebb szándéktól vezetve "az elmúlt évtizedben rengeteg kárt okozott felelőtlen nyilatkozataival és akcióival az erdélyi magyarság ügyének" /Tamás Gáspár Miklós: Fölöttébb sajnálatos. = Magyar Hírlap, aug. 24./

1991. január 7.

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 című könyvét a román vámhatóságok ismételten nem engedték be Romániába. Közölték, hogy 1991. jan. 1-vel életbe lépett a kormány intézkedése, mely szerint könyvsegélyszállítmányokat csak akkor lehet behozni, ha előzőleg a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. /Magyar Hírlap (Budapest), jan. 7., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1991. február 26.

Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./

1991. szeptember 25.

Cs. Gyimesi Éva Himnusz a kisebbséghez címmel kifejtette, hogy elfogadja a kisebbségi megnevezést, fő az, hogy véleménye mássága számon tartassék. Németh Lászlót idézte: "A kisebbség joga az élethez az, hogy különb." Cs. Gyimesi Éva elvetette a társnemzet kifejezést. /Magyar Hírlapból átvette: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

1992. január 20.

A Legfelsőbb Bíróság március 16-ra halasztotta a döntést a volt Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsági tagjainak felmentése ügyében. A főügyész fellebbezett, mert a bíróság 1991. dec. 16-án felmentette őket. /Botrány Bukarestben. = Magyar Hírlap, jan. 21./

1992. február 14.

Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./

1992. február 15.

Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./

1992. február 19.

A szomszédos országokban legalább 3,5 millió magyar él, és ők természetes módon tekintik magukat a magyar nemzet részének, nyilatkozta Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságát felügyelő államtitkár. "A kisebbségben élő magyarokkal való kapcsolattartás, valamint a határon túli magyarok érdekeinek a nemzetközi diplomáciában való megjelenítése a titkárság alapvető feladata." "A kisebbségi magyar szervezetek támogatása döntően társadalmi alapon történik, és a magyar társadalom jelentős erőket fordít a segítségadásra. A legfontosabb az volna, hogy a szomszédos országokkal olyan szerződéseink, megállapodásaink legyenek, amelyek ezt a kérdést az európai normáknak megfelelően rendezik." /Szilágyi A. János: Interjú Entz Géza államtitkárral a kisebbségek helyzetéről. = Magyar Hírlap, febr. 19./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 26.

Cs. Gyimesi Éva kifejtette, hogy sokan "féltnek bennünket a megosztottságtól." A "belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: Nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a mieinktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek..." Katona Ádám véleményét az Erdélyi Napló (Nagyvárad) jan. 30-i száma közölte. Cs. Gyimesi Éva határozottan kiállt amellett, hogy nem a mindenáron fenntartott egység, "hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás - koalíció - fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit." /Cs. Gyimesi Éva: A törpeség átkai. = Magyar Hírlap, febr. 26./

1992. március 5.

Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat, az SRI vezetőjével Ara-Kovács Attila készített interjút. Az SRI 1990. márc. 26-a óta működik. Magureanu kijelentette, hogy a régi Securitate apparátusát alaposan megtisztították, csak a 20 %-ukat vették át. Nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát. A szervezetben magyarokat is alkalmaznak. Ara-Kovács Attila elmondta: Chisinauban egyértelmű jeleit látta annak, hogy Románia részt vesz az ottani civilszolgálatok kiépítésében. Mióta működnek együtt? Virgil Magureanu elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik a Moldovai Köztársasággal való együttműködésük. Magureanu cáfolta azt, hogy lehallgatnak, illetve követnek embereket, kivéve azokat, akiknek a tevékenysége feltűnő módon veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Ara-Kovács Attila: Exkluzív interjú a román titkosszolgálat vezetőjével. = Magyar Hírlap, márc. 5./

1992. március 12.

A nyugati világ nyit Romániára, nyilatkozta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli üléséről hazatérve Adrian Nastase. - Bonnban Ion V. Sandulescu román külügyi államtitkát és német kollégája parafálta a román-német alapszerződést. /Parafálták a román-német alapszerződést. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1992. március 15.

Március 15-e megünneplése Erdélyben zavartalan volt. /Magyar Hírlap, márc. 16./

1992. március 17.

Moldovában a transznisztriai hatóságok szükségállapotot vezettek be a Dnyeszteren túl, azt követően, hogy Chisinau ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására. Márciusban eddig 22 emberéletet követelt a hadüzenet nélküli háború. A Moldovai Köztársaság területén tavaly szeptemberben a főleg oroszok lakta részen létrejött a Dnyeszter Menti Köztársaság, ezen a területen folynak az összecsapások. /Rendkívüli állapot Dnyeszter Menti Köztársaságban. Súlyos fegyveres konfliktus Moldovában. = Magyar Hírlap, márc. 17./

1992. március 18.

Iliescu elnök fogadta Moses Rosen főrabbit, majd - most először - nevén nevezve a Romania Mare, az Europa és a Gazeta de Vest című lapokat, elítélte a fenti lapokban megjelent zsidóellenes kirohanásokat. Az elnök "megdöbbenve tapasztalta", hogy bizonyos kiadványok a vasgárdistákat dicsőítik. Moses Rosen főrabbi súlyosnak mondotta a zsidók helyzetét. - A moldovai konfliktusról Iliescu közölte: állandó telefon-összeköttetésben áll Snegur moldovai elnökkel. Cáfolta, hogy Románia beavatkozna a konfliktusba. /Iliescu Moldováról. = Magyar Hírlap, márc. 18./

1992. március 24.

A Dimineata, az államelnökség félhivatalos lapja szerint a visegrádi hármak új katonai szövetség alapjait rakják le, ez pedig "nyilvánvalóan Románia és Jugoszlávia ellen irányul". A magyar diverzió küszöbön áll. /Dimineata (Bukarest), márc. 24, idézte: Magyar Hírlap, márc. 25./

1992. március 24.

A Jogászok Nemzetközi Emberjogi Csoportja bírálta a román kormányt azért a választási törvényjavaslatért, amely megakadályozná a kormánytól független belföldi csoportokat a választások ellenőrzésében. /Magyar Hírlap, márc. 25./

1992. április 3.

Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

1992. április 7.

Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./

1992. április 9.

Örülök, hogy egyetértés alakult ki azzal a magyar véleménnyel kapcsolatban, hogy az új Európában a kisebbségi kérdés és a kisebbségi jog megszűnik kizárólag emberi jog, humanitárius probléma lenni, és mindinkább biztonsági kérdéssé válik - nyilatkozta dr. Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a NATO Eurocsoportjának lisszaboni szemináriumán. A kétnapos találkozó egyik fő témája volt a kapcsoltok alakulása a közép-kelet-európai országok, másfelől a nyugati szervezetek mint a NATO, WEU, az Eurocsoport /mely a NATO európai tagországainak szervezete Franciaország és Izland kivételével/ - között. /Muharay Katalin: A kisebbségi jog biztonsági kérdéssé válik. = Magyar Hírlap, máj. 9./

1992. április 11.

Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

1992. április 11.

A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

1992. április 13.

Mintegy ötmillióan lehetünk, jelentette ki Mihai Nicolae, a Romániai Cigányok Általános Szövetségének alelnöke. "Az utóbbi évtizedekben minket minden lehetséges módon megaláztak." - mondta. /Magyar Hírlap, ápr. 13./

1992. április 15.

Az RMDSZ-en belül újabb platform alakult, az ifjúsági platform. Tagjai nagyjából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ soraiból kerültek ki. /B. T., Bukarest: Ifjúsági platform alakult az RMDSZ-ben. = Magyar Hírlap, ápr. 15./

1992. április 16.

Románia nagykövetségein a Securitate sok volt embere van felelős tisztségben. A Romania Libera közölte névsorukat, akik között több nagykövet, titkár és tanácsos van. Traian Chebeleu külügyi szóvivő ápr. 15-i sajtóértekezletén cáfolni próbált, de hozzátette, hogy neki erről nincs tudomása, már nem működik a káderosztály, továbbá megjegyezte, hogy nem lehet egycsapásra kicserélni valamennyi munkatársat. /Szekus nagykövetek. = Magyar Hírlap, ápr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 841-842




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998